Róka paraziták

Rókák között mi a férgek gyógymódja

Mi a zöld parazitológia? Hogyan mozognak a szürkemarhák a legelőn? Hogyan folynak ezek a kutatások?

Ahhoz, hogy eredményes munkát lehessen végezni, kiterjedt ismeretekkel kell rendelkezni a gazdaállatok biológiájáról, életmódjáról, élőhelyválasztásáról és táplálkozási szokásairól. Ezért szinte szétválaszthatatlan az élősködők vizsgálata a gazdafajok tanulmányozásától.

Kutatásaim kiterjedtek a kisemlősközösségek vizsgálatára is, elsősorban a fokozottan védett Natura es jelölőfaj, az északi pocok Microtus oeconomus populációinak tanulmányozására.

Oldalsáv menü

Ez természetesen újszerű megközelítési módokat igényel mind az emlőskutatás, mind a parazitológia területén. Az előbbi esetében az informatika és a műszaki tudományok kiterjedt alkalmazásáról, az utóbbi esetében a molekuláris genetikai technikák kínálta lehetőségek kiaknázásáról, továbbá az élőhelyek fragmentálódása és a gazdaállat-populációk beszűkülése folytán a természetvédelmi szempontokat minden nézőpontból prioritásként kezelő újszerű gyűjtési módszerek alkalmazásáról van szó.

Róka paraziták gazdaállatok meghatározása és külső vizsgálata után — ugyanis a külső élősködők tetvek, bolhák, kullancsok az MTM Parazitológia Gyűjteményének referenciaanyagát gyarapítják — következik a részletes boncolás, amely során a mikroszkóp alatt vizsgált fertőzött szervekből feltárjuk az adott gazdafajra jellemző parazita szervezeteket. Ezeket az utóbbi években — a későbbi molekuláris genetikai vizsgálatokra való alkalmasság miatt — kizárólag alkoholban tartósítjuk.

A belső élősködők meghatározása többnyire csak az állat preparálása után lehetséges. Ez magában foglalja rendszerint az állatok megfestését is, amely egy hosszadalmas eljárás, különösen a régi, több évtizeddel korábban gyűjtött és róka paraziták tartósított példányok esetén.

A megfestett példányokat fénymikroszkóp segítségével nagy nagyítás mellett vizsgáljuk, és digitális átnézeti képeket készítünk a parazitákról, továbbá a parazita minden olyan szervéről, illetve részletéről, amely az adott élősködő meghatározásához szükséges.

A felvételeket hosszúsági és szélességi méretek róka paraziták úgynevezett mérőpontok felhasználásával, egy számítógépes program segítségével elemezzük. Bizonyos esetekben a geometriai morfológiában használatos matematikai leírófüggvényeket is felhasználjuk a parazitákon található képletek például horgok alakjának leírásához és az összehasonlító értékeléshez. Számos rágcsáló köztigazdája olyan parazitáknak, amelyek végleges gazdái ragadozók, ezért járványtani, humán- és állategészségügyi szerepe sem elhanyagolható az ilyen vizsgálatoknak.

Az Echinococcus multilocularis galandféreg — az emberi alveoláris echinococcosis betegség okozója — kifejlett példányai leggyakrabban rókákat fertőznek. A rókák ürülékével a szabadba jutó galandféregpetéket a táplálkozásuk során felveszik a kisemlősök például cickányok, pockok, egerek és bennük fejlődik ki a féreg lárvaalakja. A rókák a parazitált kisrágcsálók elfogyasztásával fertőződnek újra.

A galandféreg, a pocok és a szürkemarha

A szabadba jutó peték sokáig életképesek és a szél, levegő útján is terjednek, így könnyen szétszóródnak. Ritkán az ember vékonybelében is kikelnek, és a lárvák vándorlásuk során leggyakrabban a májban, esetleg a tüdőben telepszenek meg.

A megbetegedés kezelés nélkül nagyon súlyos kimenetelű lehet. A kisemlősök parazitológiai vizsgálata ebben az esetben azért fontos, mert a lárvaalak kimutatása a parazita elterjedési viszonyait pontosíthatja és a megelőző védekezés számára nélkülözhetetlen adatokat szolgáltathat, mivel a rókák diagnosztikai vizsgálata a közvetlen emberi fertőzés lehetőségének fennállása miatt csak speciálisan ellenőrzött körülmények között végezhető.

Roka fereg

A gazda—parazita kapcsolatok kutatásában ez a külső élősködők tanulmányozását róka paraziták, a róka paraziták élősködők esetében pedig az elhullott, elgázolt, sérülés következtében elpusztult gazdaállatok diagnosztikai vizsgálata került előtérbe. A nemzeti parkok igazgatóságával kiépített jó együttműködés eredményeképpen rendszeresen az MTM gyűjteményeibe kerülnek az elhullott, elgázolt tetemek, amelyek, így jelentősen hozzájárulnak egyrészt a gyűjtemények referenciaanyagának bővüléséhez, másrészt a tudományos kutatások folytatásához.

Milyen vizsgálatokat végez e ridegen tartott háziállatfajtán? A es évek elején a BME Műszaki Mechanikai Tanszékével Wohlfart Richárddal közösen elindítottunk parazitaellenes tisztítás az egész testen olyan fejlesztést, amelynek eredményeképpen sikerült kialakítani egy automatikusan és folyamatosan működő rádiótelemetriás nyomkövető rendszert kisemlősökre.

Az egyidejűleg több állat megfigyelésére képes igen nagy pontossággal, és hatótávolsága meghaladja a vizsgált élőhelyfoltok nagyságát.

Fő navigáció

A rendszer tesztelését két pocokfajon, a mezei pockon és az északi pockon végeztük el. Az MTA—SZIE Növényökológiai Kutatócsoportja több éve végez a Bugac környéki homokos pusztákon növény-ökofiziológiai méréseket, amelyek során összehasonlítják a legelt és kaszált területek szén-dioxid-megkötő képességét, amelyet a legelés lényegesen megváltoztat.

A területen található szürkemarha-állományok nap- és évszakos vándorlásának ismerete a kihelyezett mérőműszerek által kapott adatok kiértékelésének hatékonyságát javítaná.

Ugyanakkor a szürkemarhák legelési szokásai kevéssé ismertek, mozgásukat az eddig alkalmazott Róka paraziták eszközökkel kielégítően nem lehetett leírni. A kisemlősökre kifejlesztett telemetriás rendszer mindezekre alkalmas, mivel akár másodpercenként is kaphatunk információt a legelő egyedek térbeli elhelyezkedéséről.

Az egyes róka paraziták időbeni elemzésével a mozgási sebesség is meghatározható, amelyből pedig a viselkedési sajátosságokra lehet következtetni.