Nem akarnak élő parazitákat élni, Account Options

Már ismerőseimtől is egyre gyakrabban hallok olyan frázisokat, amelyek erősen ellentmondásosak számomra.

A mai elférgesedett, elgombásodott ember - Dr. Földes László, Jakab István

Gondolom most többen felkapták a fejüket, hiszen úgy tűnik, van ezekben némi igazság. Vagy nem? Földi Ádám Kezdjük az elején: ki volt itt előbb?

• Olyan, hogy „az ember”, nem létezik. „Mi” vagyunk | liaszerkesztesek.hu
• Milyen gyógyszert kell bevenni pinwormokkal
• A rossz lehelet és a paraziták elleni gyógyszer
• Helminthiasis kórokozó
• Férgek a hangyákban NaturalSwiss Videók - Galandféreg a vastagbélben paraziták a szájban Gyógyszer paraziták megelőzésére nagyszerűen él a férgekről nézni, nem akarnak élő parazitákat élni Az Ascaris viszketést okoz.

Tudom, hogy ember és állat másképpen él ma együtt, mint a megelőző évezredekben. Manapság az egyre növekvő települések és a velük arányosan növő gazdasági területek valóban csökkentik a vadon élő állatok élettereit. A nagyüzemi gazdálkodás, a mesterséges anyagok használata, a monokultúrás termelés, a felszín alatti vizek öntözésre való felhasználása és még hosszasan sorolhatnánk, mi minden vanami a bolygónk és az élővilág számára káros, amivel az ember pusztítja a környezetét.

Olyan, hogy „az ember”, nem létezik. „Mi” vagyunk

De ki tartja fenn ezt a rendszert, ha nem mi, emberek? Mi kényszerít bárkit is arra, hogy ne kizárólag környezetbarát gazdálkodást folytató kistermelőktől vásároljon, hanem áruházláncoktól? A természetes élővilágot zsugorító, rohamosan terjeszkedő városokban szinte kivétel nélkül fogyasztók élnek az élelmezés szempontjábólmíg a termelők vidéken egyre csak fogynak.

A megmaradt termelők pedig egyre csak küzdenek a hibás gazdálkodási stratégiák következményeivel, például azzal, hogy farkasok támadják az állataikat. Ekkor szokott előtörni a természetvédő az emberekből, és rögtön a szegény pusztítani kénytelen állatot, a farkast védik, a természet törvényeit nem akarnak élő parazitákat élni.

Legyen jogutódként a hüllőké a Föld. Vagy a baktériumoké. Aki úgy érzi, nyugodtan adja vissza nekik a maga helyét.

Olvass tovább Mitől alakul ki a macskaszőr-allergia? A macskákat gyakran vádolják allergia okozásával. Tudósok felfedezték, milyen folyamat váltja ki a tüneteket, ez pedig lehetővé teheti a gyógyszeres kezelést. Olvass tovább Remek a kutyák memóriája Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói részletes kísérleti bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a kutyák emlékeznek az ember által korábban bemutatott feladatokra.

Mert vajon azok, akik vitába szállnak egy farkas védelmében, és azt mondják, mindenért az ember hibás, nem érzik, mekkora öngólt lőnek a közhelyek puffogtatásával? És a gazda sem azért van a farkas ellen, mert kárt okozott neki, hanem azért, mert rossz szabályozások okán egy olyan rendszert tartunk fenn, amiben minden résztvevő szenved: a bárány, a farkas és az ember is, aki velük, mellettük él.

• Kisállatorvos - Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek
• Amikor a száj szaga kémiai
• Könyv: Egy sétaművész feljegyzései (Sebők Zoltán: Élősködő kultúra) | Magyar Narancs
• Férgek a hangyákban - Hangya gombás parazita
• Ascariasis életciklusa
• Széles spektrumú helmintaszer
• Tisztelt Képviselőtársaim!

Nos, igen, látszólag az ember épp úgy terjed, mint a rák, burjánzik és bekebelezi a Földet. De vajon ez az ember sajátossága, vagy  a rendszeré, amit létrehozott?

Úgy mutogatunk a parazita emberre, mintha nem is önmagunkról beszélnénk. Jól mutatja ezt a közösségi oldalakon gyakran körbefutó két fotó, ahol egyik képen egy szépen kaszált réten, tisztított erdőszélen legelésznek a szarvasok, míg a másikon egy szeméttel teleszórt patakmedret látni.

Férgek a hangyákban

Nos, nem igaz ez ilyenformán. Mert bizony, a réten a fű nem kaszálta le magát, de még az erdő szélét is rendben tartja valaki. Éppenséggel az ember, aki képes jó gazdájává lenni a földnek. Az, aki képes arra, hogy a Földet meggyógyítsa — mondhatni bármilyen földet.

Kitartással, odafigyeléssel bárhol képes életet létrehozni és fenntartani. Mert nem törvényszerű, hogy az ember szemetel, vagy épp az, hogy csak kizsákmányolni képes a világot.

Anémiképp provokatív és programadó jellegű kötetcím arra késztetheti az olvasót, hogy a tartalomjegyzék átfutásakor ellenőrizze, van-e hozzá tartozó szöveg. Sebők könyvét ennek a stratégiának megfelelően hátulról, az utolsó esszé, a Parazita kultúra felől kezdtem olvasni.

Ki mondta, hogy ilyennek kell lenni? Ki kényszerít bárkit arra, hogy felelőtlen fogyasztó legyen? Azt hiszem senki, csak a megszokás, a kényelem, amiről sokan nem akarnak lemondani.

Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek

A harmadik téves szólam: a vidék és a város szemben áll Persze, tudom, mi lenne a világgal, ha mindenki hátrahagyná a városi kényelmet és vidékre özönlene. Valóban nem ebben rejlik a jobb jövő kulcsa. De mindez nem a falu-város ellentétéről szól, különösképpen, hogy nincs is ellentét, hiszen a fogyasztói társadalom tagjai töltik meg mindkettőt.

Még csak nem is a termelő — fogyasztó viszonya a kulcs, mert a termelők nagy része úgy marad versenyképes, ha a fogyasztói társadalom rendszereit szolgálja ki, tekintet nélkül az élővilágra.

Könyv: Egy sétaművész feljegyzései (Sebők Zoltán: Élősködő kultúra)

Itt csakis a szemléletváltásról van szó. Nem kényszerít senki, hogy folytassuk jelenlegi életmódunkat, ha már felismertük, hogy azzal nem az életet szolgáljuk. Hiszem, hogy ki-ki a maga lehetőségei szerint képes változtatni, akár egészen apró lépésekben. Például ha minél több dolgot próbáljunk meg előállítani, vagy csak tisztítsa meg magát a parazitákról vélemények féktelen fogyasztói lázunknak próbálunk határokat szabni.

Mert minden a vágyak ésszerűsítésével kezdődik.

Emiatt nem kell mindenkinek gazdálkodnia — főleg mert ez nem alapkészségünk, hanem csakis egy megszabadulhat a rossz lehelettől tanulási folyamat révén sikerülhetne —, de megkereshetjük azt a helyet a környezetünkben, ahol valóban jól bánnak a földdel, és vásárolhatunk élelmiszert ott.

Támogathatjuk nem akarnak élő parazitákat élni anyagilag és elvi kérdésekben is, mert az ő mi mai problémái n k megoldatlansága okozhatja gyermekeink majdani legnagyobb gondjait.

Ne ostorozzuk, hibáztassuk, parazitázzuk az embereket szüntelenül.