Paraziták története

Te tudsz róla, hogy benned van-e parazita??

Ennek fényében különösen szimbolikus, hogy éppen a századik születésnapra nyerte el az ország filmgyártása történetének első cannes-i Arany Pálmáját az Élősködőkkel.

A Cannes-i fődíj szimbolikus megkoronázása is mindannak, amit az utóbbi két évtizedben a dél-koreai filmgyártás elért.

Még nincs két évtizede, hogy először szerepelt koreai film a világ legrangosabbként számontartott versenyében Cannes-ban. Az Élősködőket megelőzően a legmagasabb rangú díjat a zsűri nagydíját Cannes-ból Park Chan-wook vihette haza Koreába az Oldboy-ért ben. Jelképes ez a névsor abból a szempontból is, hogy mi az a sajátosság, amit a koreai film a nemzetközi filmes paraziták története képvisel — ez pedig a műfajokhoz és a populáris filmhez való viszonyban érhető tetten.

Ugyan Im Kwon-taek, amikor ben először kapott meghívást a cannes-i versenybe, már nagyjából húsz éve művészileg komolyan vehető filmeket is készített, azonban filmkészítői karaktere döntő részben különféle szórakoztatófilmes műfajok sorozatgyártása során formálódott.

Park Oldboy című munkája sem volt szokványos Cannes-i díjazott, amit leginkább a zsűrit abban az évben elnöklő Quentin Tarantino populáris zsánerek iránti rajongásának tudtak be a meglepett megfigyelők. Bong Joon-ho sem az a fajta Cannes-i versenyző, kinek filmjeiért csak a finom ízlésű cinephilek rajonganak.

Élelmiszer-mikrobiológia

Az Élősködők a sajtóhírek szerint a valaha Arany Pálmát nyert alkotások között paraziták története a legnézettebb filmnek tekinthető, és Bong-nak nem ez az első filmje, mely a koreai pénztáraknál elérte a blockbusterek álomhatárát, paraziták története 10 millió eladott jegyet: a The Paraziták története — A gazdatest ban szintén megugrotta ezt a szintet és néhány évig a koreai nézettségi örökranglistát is vezette.

Bong rendezői karaktere és filmjei testesítik meg talán legjobban és nemzetközi szinten is legsikeresebben azt a jellegzetességet, ami különösen érdekessé teszi a koreai filmgyártást: benne a társadalmi érzékenységgel és helyi kulturális jellegzetességel összekapcsolódó művészeti erények, valamint a populáris zsánerekre erőteljesen támaszkodó formai megoldások sajátosan erős és sikeres konstrukciót képesek létrehozni.

Amint az Élősködők bemutatója után a cannes-i fesztiválon adott nyilatkozatában is fogalmazott, Bong zsánerfilmes rendezőnek tekinti magát. Műfaji filmeket készít, csak nem nagyon szereti követni a műfajok teremtette konvencionális kódokat.

10 érdekesség a RÓMAI BIRODALOMRÓL, amit eddig talán nem tudtál

A társadalmi üzenetet sokszor éppen a rögzült formák megtörésén, a roncsolt kódok használatán keresztül tudja megjeleníteni. Ennek megfelelően a műfajok keverése, ami szintén állandó visszatérő jegy filmjeiben, nem valamiféle elhatározás eredménye, hanem járulékos következménye a megtört konvenciók alkalmazásának.

Ugyanakkor egyértelmű, hogy Bong Joon-ho munkáinak visszatérő vonása, hogy társadalmi és politikai értelemben tudatos és kritikus filmeket készít: A halál jele paraziták története krimijében koreai katonai diktatúra utolsó éveinek igazságszolgáltatásáról fest kritikus képet, az Anya és A gazdatest is bővelkedik a hivatalos szervek felkészületlenségének és tehetetlenségének pellengérre állításában, ahogy az Okjában a kapitalista képmutatás kapja meg a magáét.

Az Élősködők vezérmotívuma is egy nagyon aktuális kérdés: a Koreában is egyre nagyobb gondot jelentő, egyre drasztikusabb szintet elérő gazdasági polarizálódás a szegényebb és gazdagabb rétegek között. Az Élősködők tehát a műfajiság és a társadalomkritika ötvözésének szemléletes és jól sikerült példája.

Bejegyzés navigáció

Az alapötlet a film forgatókönyvét Bong és Han Jin-won forgatókönyvíró közösen jegyzik paraziták története koreai társadalom nagyon aktuális és égető problémáját helyezi a az ascariasis kezelésének alapelvei. A koreai társadalomban a leggazdagabb és a legszegényebb rétegek között a gazdasági polarizáció az es nagy paraziták története gazdasági válság után, a neoliberális gazdaságpolitika következtében különösen felgyorsult — mára a társadalmi rétegek között fennálló gazdasági egyenlőtlenség tekintetében a fejlett országok között Korea az élbolyban van.

A szélesre nyílt gazdasági szakadék két oldalát képviseli a félig a földalatt, nedves és lepukkant szuterénben élő Kim család és az előkelő domboldalon, fallal körülvett modern villában élő Park paraziták története.

Előkészületek[ szerkesztés ] A film ötlete ban született meg. Miközben a Snowpiercer — Túlélők viadala című filmjén dolgozott, Pong  Bong ot egy színházi színész barátja arra biztatta, írjon színművet.

A leggyakoribb koreai családnevek használata tovább erősíti a történet társadalmi parabola jellegét. A fent és a lent ellentéte mindvégig a film központi motívuma lesz.

Jumeaux paraziták titkos története

A föld alatt lakó Kim család tagjai igyekeznek feljutni a szuterénből a napfényre, a Park család domboldali villájába. A paraziták története valóban igazán lent van, a földszint alatti szuterénben, ahová az ablakon hol részegek vizelnek be, hol pedig az esővíz árasztja el.

Hogy hogyan jutott ilyen mélyre a Kim család, arról főként utalásokból értesülünk: az apának számos vállalkozása volt, melyek mind tönkrementek, a fiú pedig számos sikertelen egyetemi felvételin van túl.

Ugyanakkor a család tagjai tehetségesnek és életrevalónak tűnnek: a lány remek hamis bizonyítványokat photoshoppol a testvérének, és negyedóra guglizás után képes magát művészetterapeutaként eladni a Park családnál. Az apa kiválóan elsajátítja a szerepet, melyet a fiú forgatókönyve alapján játszik el a nagy átverési hadművelet során, ugyanakkor sofőrként mely állást az átverések nyomán nyeri el valóban hibátlanul, magas színvonalon teljesít.

Vagyis a Kim család helyzetéért a film alapvetően a társadalmi körülményeket és igazságtalanságot hibáztatja, nem az egyéni képességek hiányát — a kis- és középvállalkozásoknak, főként az es válságot követő, nehéz helyzetére utalnak a család múltjának hullámvölgyei, a láthatóan tehetséges gyermekek sikertelensége pedig arra, hogy az ilyen helyzetben lévő családok, melyek nem engedhetik meg maguknak az extra oktatási kiadásokat magántanár, különóranem remélhetik, hogy gyermekeik a legjobb egyetemekre bekerüljenek, s így lehetőséget kapjanak a társadalmi felemelkedésre.

Koreában a társadalmi felemelkedést és a boldog jövőt minden szülő számára a legkiválóbb egyetemek testesítik paraziták története — bármennyit és bármilyen áron hajlandóak a bejutásra áldozni, s ahogy a film végén is láthatjuk, minden viszontagság után a fiú továbbra is abban hisz, hogy egyszer majd bejut az egyetemre és ez mindent megold. A Kim család felemelkedésének elindulásához is ez a jellemzően koreai, az oktatáshoz kötődő motívum kínál lehetőséget: egy jómódú, befolyásos barát közvetítésével Kimék fia bejut Parkékhoz mint angol magántanár.

Ez aztán elindítja a láncreakciót, a személyes beajánlások és az aljas gyanúbakeverések folyamatát, melyben a Kim család tagjai kíméletlenül intézik el vetélytársaikat az állásokért folytatott versenyben.

Habár néha felvillan, hogy a Kim család tagjai együttéreznek az azonos társadalmi osztályba tartozókkal aggódnak, hogy a kitúrt sofőr kapott-e vajon új állást, megszánják és beengedik az paraziták története házvezetőnőt Parkék házába, hogy otthagyott holmijait elvihessede amikor a paraziták története új pozíciójuk kerül veszélybe, kegyetlen és erőszakos módon, az osztályszolidaritás minden nyoma nékül, tiporják el az ellenséget, legyen az akár még náluk is nyomorultabb helyzetben, a föld alá száműzve.

Mindenféle macskaférgek, Házi kedvencek: 6 jel, hogy betegség gyötri őket

Bong a komoly témát a populáris formai megoldások segítségével, a műfajok keverésével dolgozza fel: egyrészt humorba csomagolja a társadalmi kritika fegyverét, ami a film elején még felszabadult nevetéshez vezet, majd a történet horrorba fordul: az osztályellentét késsel és nyársvassal vívott véres forradalomba vált a születésnapi zsúron.

Marx ismert mondása, miszerint a történelem ismétli önmagát, először mint tragédia, azután mint komédia, Bong feldolgozásában tragikomédiaként ölt testet. A zárlatban a pincéből morzézó apa figurája végképp egymásba paraziták története a tagikus és komikus jegyeket, s konstatálja egy sikeres forradalom megvalósításának lehetetlenségét.

Bong Joon-ho angol nyelvű debütálása Snowpiercer és a Netflix gyártásában készült antikapitalista parabolája Okja után hazatérve jellegzetesen koreai motívumokból épít globálisan működő társadalomkritikát, melyben a jövőre nézve nem sok reménnyel kecsegtet.

Navigációs menü

Rendezte: Bong Joon-ho. Írta: Han Jin-won és Bong Jong-ho. Kép: Hong Kyung-pyo.

Zene: Jeong Jae-il. Forgalmazó: Mozinet Kft.